A narvál

A narvál hímje különleges, más cetfajokkal össze nem téveszthető állat. Hosszú, spirálisan csavarodott, 1 vagy gyakran 2 agyara  nő a felső állkapcsából, ami -valójában módosul fog- úgy néz ki, mint egy formátlan, eltekeredett sétapálca; a XVII. századig azt gondolták róla, hogy a legendabeli unikornis (egyszarvú) szarva. Az agyar szerepe régóta foglalkoztatta a tudósokat. Számos elképzelésük született, melyek szerint azzal szúrja fel a halakat, táplálékért turkál vele vagy a jeget töri át; valóban tényleg gyakran rekednek a jég alatt, amikor hirtelen hidegre fordul az idő, de olyankor nem az agyarukkal törnek léket a légzéshez, henem a fejükkel. Az agyar szerepe igazából a szarvasok agancsához hasonló: a nőstények meghódítására és erőfitogtatásra való. Küzdelem közben az agyar letörhet; az idősebb állatok feje tele van harci sérülésekkel. A nőstényeknek nincs agyara. A korosabb egyének tejesen fehérek, ezért összetéveszthető a belugával.

Család: Monodontidae

Faj: Monodon monoceros

Élőhely: Part közel;nyilt víz

Gyakoriság: Helyenként gyakori

Egyedszám: 25000-45000

Veszélyek: Vadászat, környezet szennyezés

Csoportméret: 1-25, százak vagy ezrek vándorolhatnak együtt

Hátúszó: Nincs

Születési tömege: 80 kg

Felnőtt tömege: 0,8-1, 6 tonna

Táplálkozás: Hal, polip, rák