Szezon előtt az Észak-Adrián pihenni több okból is megéri. Egyrészt áprilisban még tényleg béke és nyugalom honol, turista csak elvétve akad, másrészt a hétköznapi utazónak is jó esélye van akár a partról megpillantani a horvát vizek egyetlen állandó tengeri emlősfaját, a palackorrú delfint.

Pontos adat egyelőre nincs arra nézve, hány palackorrú él az Adrián, egyes becslések szerint a több populáció együttes egyedszáma 150-300 körül lehet. Amit biztosan tudunk viszont, hogy az Észak-Adrián a Loąinj sziget környéki vizekben körülbelül 100 egyed él. Kifejezetten e faj védelmébe 2006-ban Loąinj és a hozzá rövid híddal kapcsolódó Cres szigetektől nyugatra eső vizeken jelölték ki a Földközi-tenger első delfinrezervátumát, amely 526 négyzetkilométerével egyben a horvát vizek legnagyobb tengeri védett területe.

Ha nincs szezon, a part közelébe is kijönnek

A szezon előtti komolyabb hajóforgalom beindulása előtt delfint akár a parton sétálgatva is láthatunk. Ha nyugodt a tenger, a vonuló egyedek vízből kikandikáló, feketés hátúszója könnyen észrevehető; amennyiben szerencsénk van, és épp magasra ugrálva kommunikálnak egymással, többet is láthatunk belőlük.


A Loąinj környéki vizek delfinjeit a horvát Blue Word Kutatóközpont monitorozza. A tengerbiológusok az állatokról elsősorban hátúszóik fotózásával szereznek információt: a delfinnél a hátúszó ugyanis olyan, mint az embernél az ujjlenyomat, egyedi és összetéveszthetetlen. A hátúszók alapján a kutatók arról is adatokat szerezhetnek, hogy melyik állat kivel barátkozik, kik között van anya-kicsinye viszony, vagy ki kivel nem áll egyáltalán kapcsolatban.

Hangok nyomában

A Blue Word másik kutatási módszere a populáció követése víz alatti mikrofonokkal. A kutatóközpontban Nikolina Rako szakterülete a tengeri zajszennyezés. A fiatal biológus 2005-ben tíz, ún. akusztikus pontot jelölt ki a delfinrezervátum területén. Nikolina arra kíváncsi, hogy mi az oka annak, hogy az állatok bizonyos területeket nyáron teljesen elkerülnek, összefüggésben áll-e ez a növekvő motoros hajóforgalommal, és az ebből következő nagyobb zajszennyezéssel.

A kutatók szeptembertől májusig havonta egyszer, szezonban pedig havonta háromszor látogatják az akusztikus pontokat. Víz alatti mikrofon segítségével megbizonyosodnak róla, hogy vannak-e delfinek a közelben, illetve feljegyzik, hogy hány motoros hajó, vitorlás illetve motorcsónak tartózkodik a delfinek hallótávolságában.

Az akusztikus pontok a delfinrezervátum területén

Messze elkerülik a zajos tengerrészeket

Az adatok szerint az erősen zajszennyezett területeket a delfinek elkerülik. Szezonban a delfinrezervátum területén körülbelül 3000 hajó, motorcsónak közlekedik, a legélénkebb forgalom a nagyobb szigetek (Krk, Rab) irányába jellemző. Nikolina Rako térképein jól látszik, hogy ezeket a „tengeri autópályákat” a delfinek nyáron teljesen elkerülik.

A növekvő nyári zajszennyezéssel szemben a populáció úgy védekezik, hogy csoportokba szakadva csendesebb, háborítatlanabb területekre vándorol. A populáció fragmentálódása azonban veszélyeket rejt magában, a kisebb csoportok sérülékenyebbek, túlélési esélyük kisebb.

A delfinek előfordulása a teljes év során

Bár eddig szezon végén a rajok újra egyesültek, a tengerbiológusok a zajszennyezés csökkentéséért küzdenek. Ez leginkább a motoros hajóforgalom mérséklésével (a vitorlások senkit nem zavarnának) vagy a hajók sebességének korlátozásával valósulhatna meg. Úgy tűnik azonban, hogy ilyen jellegű, a turizmust igencsak érzékenyen érintő szabályozásra a horvát kormánynak nehéz rászánnia magát.