A kicsi érdekes keveréke a fekete kis kardszárnyúaknak és a teljes egészében szürke palackorrúaknak. A palackorrú delfinborjakhoz képest óriási termetű, már négy hónaposan akkora, mint egy palackorrú egyévesen. A kis borjú még anyatejen él.

A kis kardszárnyú delfin (Pseudorca crassidens) genetikailag nem áll közel a gyilkos bálnának is nevezett kardszárnyú delfinhez, de koponyájának szinte azonos az alakja, innen kapta a nevét. A kis kardszárnyúak nagyjából öt méter hosszúak, teljesen feketék, fejük lekerekített. A nyílt vizek lakói, és pelágikus halakkal és kalmárokkal táplálkoznak. A valódi kardszárnyú delfinhez hasonlóan kedvelik az emlősöket, és látták, amint ámbrás cetekre (Physeter macrocephalus) és hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) borjaira vadásztak. A valódi kardszárnyú delfinhez hasonlóan a kis kardszárnyúak is rendkívül társas hajlamúak, 800-as csoportjaikról is beszámoltak.

A palackorrú delfin (Tursiops truncatus) a delfinek "alaptípusa", a legtöbb embernek a delfin szóról ez az állat jut eszébe. A kis kardszárnyú és a palackorrú is a delfinfélék közé tartozik, de azon belül különböző családokba. Vadon is megfigyelték már keverékeiket, fogságban azonban csak az említett Kekaimalu-ról tudunk.

Angolul egyébként a keveréket wholpin-nak nevezik a (killer) whale (gyilkos bálna) és a dolphin (delfin) szavak összevonásából.