| A narvál
A narvál hímje különleges, más cetfajokkal össze nem téveszthető állat. Hosszú, spirálisan csavarodott, 1 vagy gyakran 2 agyara nő a felső állkapcsából, ami -valójában módosul fog- úgy néz ki, mint egy formátlan, eltekeredett sétapálca; a XVII. századig azt gondolták róla, hogy a legendabeli unikornis (egyszarvú) szarva. Az agyar szerepe régóta foglalkoztatta a tudósokat. Számos elképzelésük született, melyek szerint azzal szúrja fel a halakat, táplálékért turkál vele vagy a jeget töri át; valóban tényleg gyakran rekednek a jég alatt, amikor hirtelen hidegre fordul az idő, de olyankor nem az agyarukkal törnek léket a légzéshez, henem a fejükkel. Az agyar szerepe igazából a szarvasok agancsához hasonló: a nőstények meghódítására és erőfitogtatásra való. Küzdelem közben az agyar letörhet; az idősebb állatok feje tele van harci sérülésekkel. A nőstényeknek nincs agyara. A korosabb egyének tejesen fehérek, ezért összetéveszthető a belugával.
Család: Monodontidae
Faj: Monodon monoceros
Élőhely: Part közel;nyilt víz
Gyakoriság: Helyenként gyakori
Egyedszám: 25000-45000
Veszélyek: Vadászat, környezet szennyezés
Csoportméret: 1-25, százak vagy ezrek vándorolhatnak együtt
Hátúszó: Nincs
Születési tömege: 80 kg
Felnőtt tömege: 0,8-1, 6 tonna
Táplálkozás: Hal, polip, rák | |